Kossuth Lajos
A kiállításról
Az 1848–1849. évi magyar szabadságharc bukása után Kossuth Lajos 1849. augusztus 17-én elhagyta Magyarországot és török felségterületre lépett. Augusztus 22-én érkezett meg Vidinbe, ahova követte őt mintegy 5000 menekült is. Az osztrákok és az oroszok határozottan követelték a Portától a menekültek kiadatását. Azok ezt megtagadták, de abba beleegyeztek, hogy egy osztrák megbízott felkeresse a menekülttábort és hazatérésre bíztassa az ott tartózkodókat. A biztos rábeszélésére 1849 októberének végén a közel 5000 menekültből több mint 3000 visszatért Magyarországra. A többieket a török hatóságok november elején Sumlába költöztették. Az osztrák és orosz diplomácia nyomásra a legveszélyesebbnek ítélt, nem renegált menekülteket 1850. február 15-én Kütahyába internálták, ahova április 12-én érkeztek meg. Kossuthot és kísérőit az ottani laktanya épületében szállásolták el, ahonnan Kossuth később átköltözött abba a 18. századi két szintes polgári épületbe, amely ma a múzeum épülete.
A volt kormányzó az emigrációban kiterjedt levelezést folytatott, politikai leveleket és tanulmányokat írt török államférfiakhoz, az isztambuli angol és más követekhez. Törökül tanult, és tökéletesítette angol nyelvtudását is. Kidolgozta Magyarország új, önkormányzati alapon nyugvó alkotmánytervezetét, amelyben a nemzetiségi kérdések megoldását továbbra is Magyarország területi érintetlenségéhez kötötte.
1851. augusztus 22-én hivatalosan közölték Kossuthtal, hogy elhagyhatja Törökországot. Szeptember 1-én indult el Kütahyából, Angliába, majd Amerikába utazott, hogy a magyar ügy mellé állítsa a közvéleményt. Végül Torinóban telepedett le, ahonnan Magyarország függetlenségének kivívása érdekében tevékenykedett 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig.
A kütahyai házában felállított kiállításon bemutatásra került Kossuth dolgozószobája, egy teremben utalásszerűen az 1848–1849. évi szabadságharc eseményei, a 19. század közepének magyar gazdag polgári és paraszti, valamint a török polgári életmód viseletekkel és tárgyakkal.
Törökországi
magyar emlékhelyek:
Rákóczi Múzeum (Rodostó) | Thököly Imre Emlékház (İzmit - Kocaeli) | Kossuth Múzeum (Kütahya) | Bartók Béla Múzeum (Osmaniye)
Rákóczi Múzeum (Rodostó) | Thököly Imre Emlékház (İzmit - Kocaeli) | Kossuth Múzeum (Kütahya) | Bartók Béla Múzeum (Osmaniye)
Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon:
Török torony (Dunaföldvár) | Hamza bég dzsámijának minaretje (Érd) | Kula torony (Szabadbattyán) | Malkucs bég dzsámija (Siklós) | Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője (Székesfehérvár) | Dzsámi falrészlet az Ágoston téri katolikus templom falában (Pécs) | Gázi Kászim pasa dzsámija (Pécs) | Idrisz Baba türbéje (Pécs) | Jakováli Hasszán dzsámija (Pécs) | Memi pasa fürdőjének romjai (Pécs) | Tettyei romok (Pécs) | Ali pasa dzsámija (Szigetvár) | Korán-iskola – Török ház (Szigetvár) | Páduai Szent Antal templom (Szigetvár) | Szulejmán szultán dzsámija (Szigetvár) | Magyar-Török Barátság Park (Szigetvár)
Török torony (Dunaföldvár) | Hamza bég dzsámijának minaretje (Érd) | Kula torony (Szabadbattyán) | Malkucs bég dzsámija (Siklós) | Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője (Székesfehérvár) | Dzsámi falrészlet az Ágoston téri katolikus templom falában (Pécs) | Gázi Kászim pasa dzsámija (Pécs) | Idrisz Baba türbéje (Pécs) | Jakováli Hasszán dzsámija (Pécs) | Memi pasa fürdőjének romjai (Pécs) | Tettyei romok (Pécs) | Ali pasa dzsámija (Szigetvár) | Korán-iskola – Török ház (Szigetvár) | Páduai Szent Antal templom (Szigetvár) | Szulejmán szultán dzsámija (Szigetvár) | Magyar-Török Barátság Park (Szigetvár)